A körforgalom szabályai: behajtás, sávhasználat, kihajtás és az irányjelzés kérdései

A körforgalom (körforgalmú csomópont) a modern közúti infrastruktúra egyik legeredményesebb forgalomszervezési megoldása. Célja a szintbeli kereszteződésekben előforduló súlyos, derékszögű ütközések megelőzése és a forgalom folyamatosságának biztosítása. Ennek ellenére a körforgalmak használata körüli bizonytalanságok — különösen az irányjelzés időzítése és a többsávos körforgalmak sávhasználata terén — nap mint nap balesetveszélyes helyzeteket teremtenek a hazai utakon.

A KRESZ (1/1975. KPM-BM rendelet) világos keretrendszert biztosít a körforgalmakra vonatkozóan, de a szabályok alkalmazásához meg kell értenünk a csomópont jogi természetét.

A körforgalom jogi meghatározása és az elsőbbségi viszonyok

A KRESZ 12. § (1) bekezdés c) pontja szerint a „Körforgalom” jelzőtábla olyan útburkolati és forgalmi elrendezést jelöl, ahol a járműveknek a táblán lévő nyilak által jelzett irányban (az óramutató járásával ellentétesen) kell haladniuk a központi sziget körül.

Fontos tisztázni egy elterjedt félreértést: a „Körforgalom” tábla önmagában nem ad elsőbbséget a körforgalomban haladóknak. Ha a körforgalom bejáratánál kizárólag a kerek, kék alapon fehér nyilakat ábrázoló Körforgalom tábla állna, ott a KRESZ 28. § (1) bekezdése alapján az általános jobbkéz-szabály érvényesülne — vagyis a körforgalomban bent haladó járműveknek kellene elsőbbséget adniuk a jobbról behajtó járművek részére.

A gyakorlatban azonban Magyarországon és Európában szinte kivétel nélkül a Körforgalom tábla alá elhelyezik az „Elsőbbségadás kötelező” (vagy ritkábban a STOP) táblát is. E két tábla együttes kihelyezése teremti meg azt a jogi helyzetet, hogy a behajtó jármű köteles elsőbbséget adni a körforgalomban már bent keringő járművek részére.

BEHAJTÁS ELŐTT:
[Elsőbbségadás kötelező] + [Körforgalom tábla] 
  ⇒ A bent haladónak van elsőbbsége.
  ⇒ Tilos az irányjelzés behajtáskor! (ha nem változtatunk sávot)

Az irányjelzés (indexelés) pontos szabályai

Az irányjelzés a körforgalomban az egyik leggyakrabban hibázott téma. A szabályozást a KRESZ 29. § (2) bekezdése rögzíti, amely az irányváltoztatás általános kötelezettségét írja elő.

1. Behajtás a körforgalomba: Tilos vagy indokolatlan az indexelés

A körforgalomba történő behajtáskor — ha a járművezető a kijelölt forgalmi sávot követi és nem hajt végre sávváltást — tilos balra vagy jobbra indexelni.

A behajtás nem minősül irányváltoztatásnak a jog értelmében, mert a járművezető kényszerpályán halad a központi sziget által kijelölt kötelező haladási irányban. A behajtáskor adott balra irányjelzés megtévesztő a többi közlekedő számára, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha a vezető a menetiránnyal szemben szándékozna behajtani, vagy azonnal sávot akarna váltani.

Kivételt képez az a speciális eset, ha a behajtási sáv közvetlenül besoroló sávként csatlakozik a körforgalom külső sávjához, és ott oldalirányú sávváltásra van szükség.

2. Kihajtás a körforgalomból: Kötelező a jobbra irányjelzés

A körforgalomból történő kihajtás jogilag jobbra történő bekanyarodásnak minősül. Ezért a KRESZ 29. § (2) bekezdése alapján a kihajtási szándékot minden esetben kötelező jobbra mutató irányjelzéssel jelezni.

• Az irányjelzés kezdete: Az irányjelzést akkor kell megkezdeni, amikor a jármű elhagyta a kihajtani kívánt kijáratot megelőző utolsó csomóponti ágat. Ha az első kijáraton akarunk kihajtani, az indexelést közvetlenül a behajtás után (vagy a behajtás pillanatában, a sávba való belépést követően) azonnal meg kell kezdeni.
• Az irányjelzés tartama: Az indexelést a kihajtási manőver teljes ideje alatt működtetni kell, és annak befejezése után fel kell függeszteni.

A kihajtás előtti időben adott irányjelzés elengedhetetlen a csomópont áteresztőképességének megőrzéséhez. A behajtani várakozó autósok a kihajtó jármű jelzéséből tudják meg, hogy a sáv felszabadul, és biztonságosan behajthatnak.

Többsávos és spirális (turbó) körforgalmak szabályai

Nagyobb forgalmú csomópontokban kétszintű vagy többsávos körforgalmakat létesítenek. Ezek használata során a KRESZ 33. § (párhuzamos közlekedés) és 29. § (sávváltás) szabályai lépnek életbe.

Sávváltás a körforgalmon belül

A többsávos körforgalom belső sávjában haladó járművezetőnek tudnia kell, hogy a sávváltás során nem illeti meg elsőbbség. Ha valaki a belső sávból kíván átsorolni a külső sávba a kihajtáshoz, köteles elsőbbséget adni a külső sávban szabályosan haladó járművek számára.

Amennyiben a külső sávban folyamatos a forgalom, és a belső sávból nem lehet biztonságosan átsorolni a kívánt kijárat előtt, a járművezető köteles tenni még egy kört a körforgalomban, és előre felkészülni a sávváltásra. Hirtelen fékezéssel vagy a külső sávban haladók elévágásával kihajtani súlyosan balesetveszélyes és szabálytalan.

A turbó (spirális) körforgalom logikája

A turbó körforgalmakban a forgalmi sávokat fizikai elemek (gömbfejek, emelt szegélyek) vagy záróvonalak választják el egymástól. Ezek lényege, hogy a járművezetőnek már a körforgalomba való behajtás előtt ki kell választania a megfelelő sávot a kihelyezett besorolás rendjét jelző táblák alapján.

• A külső sáv általában a legközelebbi és a második kijárathoz vezet.
• A belső sáv a harmadik kijárathoz, vagy a visszaforduláshoz visz.

A turbó körforgalomban a belső sáv spirálisan kivezeti a járművet a külső sávba, így a körforgalmon belül nincs szükség veszélyes oldalirányú sávváltásokra. Ha a körforgalomban záróvonal választja el a sávokat, a záróvonal átlépése a KRESZ 18. § (1) a) pontja szerint tilos.

Tévhitek és gyakorlati összefoglalás

A körforgalomban való kulturált és biztonságos közlekedés alapja a kiszámíthatóság. A behajtás előtti körültekintő sávválasztás, a bent haladók elsőbbségének tiszteletben tartása és a kihajtáskor időben alkalmazott jobbra irányjelzés garancia arra, hogy a körforgalom betöltse eredeti funkcióját: a gyors és balesetmentes áthaladást.