Végigvezetés a leggyakrabban vitatott közlekedési helyzeteken
Részletes elemzés a magyar utak leggyakoribb konfliktusforrásairól: a kanyarodó főútvonal kiegészítő táblái, a cipzár-elv kötelezettségei, a parkolók jogi státusza és a buszsávok használata.
A mindennapi közúti közlekedés során a gépjárművezetők lépten-nyomon olyan közlekedési szituációkkal találkoznak, amelyek melegágyai az értelmezési vitáknak és az úgynevezett „dudálós” konfliktusoknak. Sok autós évek vagy évtizedek óta berögzült téves beidegződések alapján közlekedik, vagy a KRESZ egy-egy szabályát elszigetelten értelmezi ahelyett, hogy a jogszabály teljes logikai rendszerét venné alapul.
Ebben az útmutatóban lépésről lépésre végigvezetjük az olvasót a leggyakrabban félreértett és vitatott közlekedési helyzeteken a hatályos 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet (KRESZ) és a bírói joggyakorlat alapján.
1. A kanyarodó főútvonal és a kiegészítő táblák olvasása
Az egyik leggyakoribb baleseti forrás az olyan útkereszteződés, ahol a főútvonal kanyarodik (a „Főútvonal” vagy „Elsőbbségadás kötelező” tábla alatt a főútvonal vonalvezetését vastag vonallal ábrázoló kiegészítő tábla található).
A konfliktus lényege
A járművezetők egy része tévesen úgy véli, hogy aki „egyenesen” halad tovább a kereszteződésben, annak mindig elsőbbsége van a „kanyarodóval” szemben. Ez a szemlélet a kanyarodó főútvonalnál súlyos tévedéshez vezet.
A szabály pontos működése
A kanyarodó főútvonal kiegészítő táblája felülírja a geometrikus egyenes irány sztereotípiáját.
- A főútvonalon maradók viszonya a mellékutcából érkezőkhöz: A főútvonal vastag vonalán haladó járműveknek minden esetben elsőbbségük van a vékony vonallal jelölt mellékutcákból érkező járművekkel szemben, függetlenül attól, hogy a főútvonalon haladó autó fizikai értelemben kanyarodik-e vagy sem.
- Két főútvonali jármű találkozása: Ha mindkét jármű a kanyarodó főútvonalon érkezik, egymás közötti viszonyukban a bekanyarodási elsőbbség és a jobbkéz-szabály határozza meg a sorrendet. A főútvonal kanyarulatából egyenesen lehaladó jármű elhagyja a védett útvonalat, így a főútvonalon kanyarodóként maradó (jobbról érkező) járműnek elsőbbséget kell adnia.
- Két mellékutcai jármű találkozása: Ha két jármű az alárendelt (vékony vonalas) utakról érkezik a kereszteződésbe, a főútvonalon haladókkal szemben mindkettőnek elsőbbséget kell adnia. Egymás közötti viszonyukban azonban az egyenrangú utakra vonatkozó szabályok — a jobbkéz-szabály (KRESZ 28. § (1)) és a bekanyarodási elsőbbség (KRESZ 28. § (2)) — döntik el, ki haladhat áthaladási sorrendben előbb.
KANYARODÓ FŐÚTVONAL DÖNTÉSI MÁTRIXA:
- Főútvonalon érkező vs. Mellékutcán érkező ⇒ A FŐÚTVONALON ÉRKEZŐÉ AZ ELSŐBBSÉG.
- Két főútvonalon érkező találkozása ⇒ Jobbkéz-szabály / Bekanyarodási elsőbbség.
- Két mellékutcán érkező találkozása ⇒ Egymás közt Jobbkéz-szabály érvényesül!
2. Megszűnő forgalmi sáv és a cipzár-elv (KRESZ 33. §)
Forgalmi dugók és útfelbontások idején a kétsávos utak egy sávra szűkülése rendszeres feszültségforrás a vezetők között.
A tévhit
Sok járművezető úgy gondolja, hogy aki a megszűnő sáv végéig elmegy, az „pofátlan tolakodó”, ezért nem engedik be a haladó sávba, és már száz méterekkel a sávszűkület előtt sorba állnak a haladó sávban.
A szabályos eljárás
A KRESZ 33. § és a jogszabályi módosítások alapján a forgalom ritmusának megőrzése érdekében a sávokat teljes hosszukban ki kell használni.
- A megszűnő sávban haladó járművezetőnek a sáv végéig fel kell zárkóznia.
- A haladó sávban lévő járművezetőknek a sávszűkület közvetlen pontjánál szolidaritási és forgalomszervezési elvből engedniük kell az váltott ütemű besorolást (egy autó a haladó sávból, egy autó a megszűnő sávból).
- Az elsőbbségi jogállás: Bár a sávot váltó jármű jogilag elsőbbségadásra kötelezett a célsávban haladóval szemben (KRESZ 29. §), a haladó sávban lévők indokolatlan akadályozása vagy a besorolás szándékos blokkolása a KRESZ 3. § (1) c) pontja (indokolatlan akadályozás tilalma) szerint szabálytalan.
A cipzár-elv gördülékeny alkalmazása felére csökkenti a torlódás fizikai hosszát és megelőzi a mesterségesen generált feszültséget.
3. Parkolók, áruházi parkolók és magánutak KRESZ-státusza
Nagy bevásárlóközpontok és lakótelepek parkolóiban naponta történnek koccanásos balesetek a bizonytalan elsőbbségi viszonyok miatt.
A KRESZ hatálya magánutakon (KRESZ 1. §)
A KRESZ 1. §-a értelmében a rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén lévő valamennyi közútra és a forgalom elől el nem zárt magánútra. Az áruházak, benzinkutak és lakóparkok nyitott parkolói forgalom elől el nem zárt magánútnak minősülnek, így azokon a KRESZ szabályai hiánytalanul érvényesek!
Elsőbbség a parkolóban
- Jelzőtáblák hiányában jobbkéz-szabály: A parkolók belső úthálózatán, ha nincsenek elhelyezve elsőbbséget szabályozó táblák (pl. Főútvonal vagy Macisajt), az áthaladási sorrendet a jobbkéz-szabály (KRESZ 28. § (1)) határozza meg. Az „egyenesebbnek tűnő” vagy szélesebb parkolóutcán haladót nem illeti meg automatikusan az elsőbbség a jobbról betorkolló szűkebb parkolósávból érkezővel szemben!
- Várakozóhelyről (parkolóállásból) való kiállás: A kijelölt várakozóhelyről (a felfestett bokszból vagy a járdaszegély mellől) az úttestre elinduló járművezető a KRESZ 24. § (1) bekezdése alapján köteles elsőbbséget adni a parkolóúton már haladó összes többi jármű részére.
PARKOLÓI ELSŐBBSÉG SUMMARY:
- Parkolóállásból (bokszból) elinduló autó ⇒ Köteles elsőbbséget adni mindenkinek.
- Parkoló belső útjainak kereszteződése ⇒ JOBBKÉZ-SZABÁLY (ha nincs tábla)!
4. Az autóbuszsáv (buszsáv) használatának korlátai (KRESZ 36. §)
A nagyvárosi közlekedésben az autóbuszsávok célja a tömegközlekedési járművek haladásának biztosítása. Használatuk körül sok félreértés kering.
Ki és mikor használhatja a buszsávot?
- Folyamatos haladásra: Kizárólag a menetrend szerinti autóbusz és trolibusz, a megkülönböztető jelzést használó járművek, a kerékpárosok (ha a tábla engedi), valamint a kijelölt taxik haladhatnak benne. Személygépkocsival folyamatosan haladni a buszsávban tilos.
- Kanyarodásra való felkészülés: A KRESZ 36. § (8) bekezdése kimondja, hogy a bekanyarodni szándékozó járművezető a bekanyarodás előtt a buszsávba besorolhat, amennyiben a kanyarodási manővert a legközelebbi útkereszteződésnél hajtja végre.
- Mikor kell besorolni a buszsávba kanyarodás előtt? A jobbra kanyarodást a buszsáv igénybevételével kell előkészíteni (az úttest jobb szélére húzódás elve alapján), hogy a kanyarodó autó ne a belső sávból vágjon át a buszsávon haladók előtt. A besorolást a kanyarodó sávváltásra szolgáló szaggatott vonalnál kell megkezdeni.
5. Megállás forgalmi okból vs. Várakozási tilalom
A „megállás” és a „várakozás” pontos megkülönböztetése elengedhetetlen a szabályos közlekedéshez.
- Megállás forgalmi okból: Nem minősül a KRESZ értelmében megállásnak vagy várakozásnak az, amikor a jármű a piros lámpa, a STOP tábla, a gyalogosok átengedése vagy a forgalmi dugó miatt áll meg az úttesten. Ilyenkor a járművezető a forgalom folyamatának része.
- Megállás (KRESZ 40. §): A járművel a ki- és beszállás, vagy a folyamatos fel- és lerakodás idejére történő önkéntes megszakítása a haladásnak, illetve egyéb okból legfeljebb 5 percig tartó tartózkodás, ha a vezető a járműnél marad.
- Várakozás (parkolás): A járművel a megállásnál hosszabb ideig történő tartózkodás, vagy ha a vezető a járművet elhagyja.
Ahol „Várakozni tilos” tábla van kihelyezve, ott a ki- és beszállás idejére (illetve legfeljebb 5 percre a járműnél maradva) a megállás megengedett. Ahol viszont „Megállni tilos” tábla áll, ott az önkéntes megállás egyetlen másodpercre is tilos.
6. Sínhez kötött járművek (villamosok) különleges elsőbbsége
A villamosok a közúti közlekedésben méretüknél, fékútjuknál és kötött pályájuknál fogva különleges prioritást élveznek.
- Egyenrangú kereszteződésben: A KRESZ 28. § (1) bekezdése alapján a villamos az egyenrangú útkereszteződésben a balról érkező járművel szemben is elsőbbséget élvez.
- Bekanyarodáskor: A balra kanyarodó jármű köteles elsőbbséget adni a vele azonos irányban haladó vagy szemből érkező villamos részére.
Összegzés: A védekező gondolkodásmód kereszteződésekben
A vitatott helyzetek jelentős része elkerülhető lett volna, ha a gépjárművezetők nem csupán a saját jogaikra, hanem a bizalmi elv (KRESZ 3. §) és a fokozott óvatosság egyensúlyára támaszkodnak.
Bizonytalan forgalmi szituációban — például amikor a másik autós nyilvánvalóan tévedésben van az elsőbbséget illetően — az elsőbbségről való önkéntes lemondás (szemkontaktussal és egyértelmű kézjelzéssel kísérve) nem gyengeség, hanem a balesetmentes közlekedés leghatékonyabb eszköze.